Kékcsei Arany János Általános Iskola

 

TARTALOMJEGYZÉK

I. BEVEZETŐ..................................................................................... 4

II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK........................................................................... 5

1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja...................................................................................... 5

2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása.............................................................................. 7

3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya...................................................................................... 7

III. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI................................................................................. 8

IV. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE.................................................................................. 9

1. Az igazgatója.......................................................................... 9

2. Az igazgató feladatköre................................................................................ 10

3. Az igazgató közvetlen munkatársai.............................................................................. 10

4. Az intézmény vezetősége................................................................................ 11

5. Az intézmény függőségi kapcsolatai................................................................................ 15

6. Az igazgató választásának szabályai................................................................................... 16

V. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE, MŰKÖDÉS RENDJE ÉS

BENNTARTÓZKODÁS RENDJE.................................................................................... 16

1. A nevelő – oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje............................................................................. 16

2. Pedagógusok munkarendje............................................................................. 17

3. Az intézmény tanulóinak munkarendje............................................................................. 18

4. A tanév helyi rendje...................................................................................... 18

5. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama................................................................................ 19

6. Egyéb, a munkarenddel összefüggő szabályok.................................................................................. 21

7. A pedagógusok jogai és kötelességei.............................................................................. 22

8. A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére az intézmény látogatása................................................................................ 22

9. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje..................................................................................... 24

VI. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS................................................................. 25

1. Az iskolában működő szervezeti egységek................................................................................. 25

2. A vezetők közötti kapcsolattartás rendje és formája .............................................................................................. 26

VII. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK 27

1. Az intézmény nevelőtestülete......................................................................... 27

2. A nevelőtestület értekezletei.............................................................................. 28

3. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai............................................................................... 29

 

4. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai................................................................................. 29

5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei..................................................................... 32

6. A nevelőtestület csoportjai................................................................................ 34

VIII. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE................................................................................... 35

1. Az iskola közösség................................................................................. 35

2. Az alkalmazotti közösség................................................................................. 35

3. A szülői munkaközösség........................................................................ 35

4. A nevelőtestület.................................................................... 36

5. A diákönkormányzat.............................................................. 37

6. Az osztályközösség................................................................ 40

7. Az osztályközösség vezetője: az osztályfőnök............................................................................. 40

8. Egész napos oktatás, tanulószoba.............................................................................. 41

9. A belső kapcsolattartás általános formái és rendje...................................................................................... 41

IX. AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATAI............................................................................ 44

1. A kapcsolattarás formái és módja....................................................................................... 44

2. Az intézmény kapcsolatai a többi szervezettel............................................................................... 44

3. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes, iskolai szabályai (Lásd melléklet)................................................................................. 47

X. TANULÓK SZERVEZETT VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁJA, A TANULÓK RENDSZERES TÁJÉKOZTATÁSÁNAK RENDJE ÉS FORMÁJA.................................................................................. 48

XI. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK SZERVEZETI FORMÁJA ÉS RENDJE.................................................................................... 49

1. A tanórán kívüli foglalkozások az általános iskolában................................................................................. 49

2. Tantárgyi szakkörök................................................................................ 50

3. Képességfejlesztő foglalkozások........................................................................... 50

4. Tanulmányi és sportversenyek......................................................................... 50

5. Kirándulások......................................................................... 51

6. Egyéb programok............................................................................... 51

7. Hitoktatás............................................................................ 51

XII. A MINDENNAPI TESTEDZÉS FORMÁI, AZ ISKOLAI SPORTKÖR, VALAMINT AZ ISKOLAVEZETÉS KÖZTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE. 52

 

XIII. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE...... 52

XIV. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA................................................................................. 55

1. Hagyományápolás................................................................. 55

2. Jelképek.............................................................................. 57

XV. AZ ISKOLAI TANKÖNYVVÁLASZTÁS RENDJE.................................................................................. 57

1. Általános szabályok............................................................................... 57

2. A tankönyvválasztás elvei...................................................................................... 57

XVI. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI RENDJE................................................................................. 58

XVII. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje....................................................................... 62

XVIII. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK... 65

XIX. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATA A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, IILETVE A BALESET ESETÉN................................................................................ 67

XX. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁSRENDJE... 72

XX.1. A TANULÓK EGÉSZSÉGÉT VESZÉLYEZTETŐ HELYZETEK KEZELÉSÉRE

IRÁNYULÓ ELJÁRÁSREND……………………………………….…………………….…75

XX.2. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK………78

XX.3. INTÉZMÉNYI VÉDŐ-ÓVÓ ELŐÍRÁSOK…………………………………..80

XXI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK.................................................................. 84

1. A nemdohányzók védelmére tett intézkedések........................................................................ 84

2. A diákigazolványok kiadásával, bevonásával és kezelésével kapcsolatos intézkedések........................................................................ 84

3. A reklámtevékenység iskolai szabályai............................................................................. 85

4. A tanulók jogállása.............................................................................. 85

5. A tanuló távolmaradásának igazolása............................................................................. 85

Mellékletek.......................................................................... 86

XXII. LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉKOK........................................................................131

 

 

 

Nevelőtestületi elfogadás időpontja: 2023. november 07.

Fenntartói jóváhagyás:2011. évi CXC. Nkt. 25. § (4) bekezdés szerint

Érvényesség: nevelőtestületi döntés szerint

Tervezett felülvizsgálat időpontja: jogszabályi előírás, nevelőtestületi döntés szerint

Felülvizsgálat időpontja: 2023. november. 07.

I. BEVEZETŐ

A pedagógiai programban megfogalmazott célok elérését, illetve a nevelő-oktató munka eredményes megvalósítását célozza a szervezeti és működési szabályzat, illetve az ezzel összehangoltan, a mindennapok működésének rendjét meghatározó iskolai házirend. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában illeszkednie kell az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is.

E dokumentumok a következők:

1. Az intézmény tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályok:

• Szakmai alapdokumentum
• Pedagógiai program
• Házirend
• Belső szabályzatok

2. Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályok.

3. Az alapdokumentumokhoz kapcsolódnak az iskola egyes közösségeinek egyedi szabályzatai:

• A Szülői Választmány szervezeti és működési szabályzata
• A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata (a DÖK szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor a nevelőtestületnek egyetértési joga van).

Az alapító okirat (szakmai alap dokumentum) a fenntartó határozata az adott nevelési és oktatási intézmény létrehozásáról, működtetéséről. A fenntartó ebben meghatározza a közoktatási intézmény típusát, feladatait, csoportszámát, felvehető létszámát és dönt a működés feltételeinek biztosításáról.

Az alapító okiratban szereplő alap-, és kiegészítő feladatok alapján az iskola nevelőtestülete készíti el az intézmény pedagógiai programját, amely az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai, tartalmi szabályozója.

A házirend a tanulói és szülői jogok és kötelességek érvényesülésének, gyakorlásának, az iskola élet- és munkarendjének operatív szabályait rögzíti.

Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának legfontosabb feladata, hogy olyan – a magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelő – szervezetet működtessen, amely a legoptimálisabban biztosítja a pedagógiai programban kitűzött célok elérését, valamint az ott meghatározott feladatok végrehajtását.

A szervezeti és működési szabályzat alapján az intézmény eredményes és hatékony működéséhez az iskolai élet egyes területeire vonatkozóan az igazgatója további belső szabályzatokat készíthet. Ezen szabályzatokat az SZMSZ-től elkülönítve kezeli.

Ilyen önálló szabályzatok:

1. Alkalmazottak munkaköri leírásainak mintái
2. Iratkezelési szabályzat
3. Könyvtár gyűjtőköri szabályzata
4. Munkavédelmi szabályzat
5. Tűzvédelmi utasítás és tűzriadó-terv
6. Esélyegyenlőségi terv.

II. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

1. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

Az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a nevelő munka zavartalan működésének garantálása, a köznevelési törvényben és a végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre juttatása.

Az intézményi működés rendjének meghatározása mindazon rendelkezésekkel, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

A törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabb érvényesülése az intézményben.

A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.

1. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapját az alábbi törvények és rendeletek képezik.

A szervezeti és működési szabályzat elkészítésénél az alábbi jogszabályi előírások alkalmazandók:

- 2023. évi LII. törvény a pedagógusok új életpályájáról,

- 401/2023. (VIII.30.) Kormányrendelet a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény végrehajtásáról,

- 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelési törvény,

- 229/2012. ( VIII.28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény

végrehajtásáról,

- 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről,

- 134/2016. (VI.10.) Kormányrendelet az állami köznevelési közfeladat ellátásában

fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról,

- 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési, oktatási intézmények működéséről, és a köznevelési intézmények névhasználatáról,

- 277/1997. (XII.22.) Kormányrendelet a pedagógus továbbképzéséről, szakvizsgáról,

valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről,

- 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról,

- 501/2013. (XII.29.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a

tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről,

- a nemdohányzók védelméről, a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek

fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 42/1999. (VI. 3.) OGY

határozat,

- 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról,

2. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása

A Kékcsei Arany János Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzat e változatát az igazgatójának előterjesztése alapján a nevelőtestület elfogadta.

3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya

A szervezeti és működési szabályzat, illetve az ahhoz kapcsolódó, de önálló szabályzatok, betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek.

A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

A szervezeti és működési szabályzat egy példánya és az intézményműködést meghatározó alapdokumentumok megtalálhatók:

1. az igazgatói irodában
2. iskolai könyvtárakban
3. az iskola holnapján.

A szervezeti és működési szabályzat és a házirend fontos előírásait, ill. az intézmény alap dokumentumainak hozzáférhetőségét a beiratkozó tanulókkal és a szülőkkel ismertetni kell. A házirendet valamennyi tanuló (illetve a korlátozottan cselekvőképes jogokkal rendelkező diákok esetén a szülők) beiratkozáskor, illetve annak lényeges változásakor egy-egy példányban megkapják.

A szülői értekezleteken az intézmény működését meghatározó dokumentumokról a belépő tanulók szüleinek tájékoztatót tartanak az osztályfőnökök.

Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed az intézmény alkalmazottaira, tanulóira, valamint az intézménnyel kapcsolatban álló személyekre. Az SZMSZ visszavonásig érvényes.

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a nevelőtestület fogadja el.

 

 

III. AZ INTÉZMÉNY ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

1. Az intézmény hivatalos megnevezése, címe:
   Kékcsei Arany János Általános Iskola
   4494 Kékcse, Fő utca 87.
2. OM azonosítója: 033487
3. KLIK azonosító: SD 0401
4. Az intézmény székhelyének telefonszáma: 45/468-004
5. E-mail: igazgato@kekcse.hu
   1. Honlap:

Az intézmény alaptevékenysége a jogszabályokban és az alapító okiratban meghatározottak szerint:

1. Az intézmény működési területe: Kékcse közigazgatási területe.
2. Fenntartó és felügyeleti szerve: Kisvárdai Tankerületi Központ.
3. Jogállása: Önálló jogi személy, közoktatási közintézmény.

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata:

Körbélyegző: Kékcsei Arany János Általános Iskola

                        4494 Kékcse, Fő utca 87.

Hosszú bélyegző: Kékcsei Arany János Általános Iskola

                            4494 Kékcse, Fő utca 87.

                            TEL: 06-45/468-004

Az intézményi bélyegzők használatára a következő munkakörben dolgozók Jogosultak: igazgató, igazgató-helyettes, iskolatitkár.

Körbélyegző:

Felirata: Kékcsei Arany János Általános Iskola, Kékcse Fő utca 87. a kör közepén köztársaságunk címere áll.

A székhely intézmény a körbélyegző 1. lenyomatát használja.

 

Hosszú bélyegző:

Felirata: Kékcsei Arany János Általános Iskola, Kékcse Fő utca. 87. Tel: 06-45/468-004

A fejbélyegző lenyomatát a székhely intézmény használja.

IV. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE

1. Az igazgatója

Az intézmény élén az igazgató áll, jogállását a magasabb vezetői beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét képviseleti és döntési jogkörét a közoktatási törvény állapítja meg.

A közoktatási igazgatója a felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe.

A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja.

A nevelési-oktatási igazgatója felel továbbá:

1. a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért
2. a pedagógiai munkáért, az intézményműködés ellenőrzéséért
3. az intézmény mérési-értékelési rendszerének működéséért
4. a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért
5. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért
6. a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért.

A nevelési-oktatási igazgatója rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell.

A közoktatási igazgatója képviseli az intézményt.

Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

 

1. Az igazgatót helyettesítheti (sorrendben):

• az igazgató-helyettes
• távolléte esetén az igazgató által kijelölt munkaközösség vezető helyettesíti.

1. Az igazgató tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást.

2. Az igazgató feladatköre

1. a nevelőtestület vezetése
2. a nevelő és oktató munka tervezése, irányítása és ellenőrzése
3. a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése
4. a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása
5. a diákönkormányzattal, szülői szervezettel való együttműködés
6. a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása
7. a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása
8. a tanórán kívüli tevékenység szervezése
9. a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése.

3. Az igazgató közvetlen munkatársai

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el.

Közvetlen munkatársai:

1. az igazgató-helyettes
2. az iskolatitkár.

Az igazgató-helyettes megbízása a Kisvárdai Tankerületi Központ igazgató-helyetteseinek választási rendjéről szóló ideiglenes szabályzata (17/2017. (5.25)) alapján végezzük az alábbiak szerint:

1. A véleménynyilvánító szavazást 15 nappal megelőzően, de legalább igazgatói javaslatnak a Kisvárdai Tankerülethez történő felterjesztésével azonos időben tájékoztatni kell a tantestületet az igazgató helyettesi személyi javaslatokról.
2. A véleménynyilvánító szavazást megelőzően szavazatszámláló bizottságot kell választani, amelynek tagjai:

• képviselik a tantestületet a szavazás lebonyolításakor
• ismertetik a szavazás módját, a szavazócédula tartalmát és a helyes kitöltés feltételeit
• összeszámolják és ellenőrzik a leadott szavazatokat és kihirdetik a szavazás eredményét.

1. A választás előkészítésére, bonyolítására a Közalkalmazotti Tanács képviselőjét kéri fel az igazgatója.
2. A véleménynyilvánító szavazás minden esetben titkosan zajlik.

Az iskolatitkár hatásköre és felelőssége kiterjed a munkakör szerinti feladatokra.

Egyéb munkatársak:

1. diákönkormányzat segítője
2. munkaközösség-vezetők.

Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik.

Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

4. Az intézmény vezetősége

1. Az igazgató munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenység) középvezetők segítik, meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. A középvezetők az igazgatóságának tagjai.

 

Az intézmény vezetőségének tagjai:

• az igazgató
• az igazgató-helyettes, valamint
• a diákönkormányzat segítője
• a munkaközösségek vezetői.

1. Az intézmény vezetősége, mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola szűkebb vezetősége rendszeresen (általában hetente egyszer) megbeszélést tart, írásban emlékeztető feljegyzés készül.

Az igazgató akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje, feladat- és hatáskör átadás rendje

- Az igazgató távolléte idején őt az igazgató-helyettes teljes felelősséggel helyettesíti.

- Az igazgató-helyettes hatásköre az igazgató helyettesítésekor - saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatuk mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési vagy egyéb jogait részben vagy teljesen átruházhatja az igazgató-helyettesre.

Az igazgató feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök

Az igazgató az alábbi feladat- és hatásköröket ruházza át a helyettesére:

A munkavégzés ellenőrzése.

Az ügyeletek és a helyettesítések elrendelése.

Az országos mérések szervezése.

Az iskolai dokumentumok felülvizsgálata.

A statisztikák elkészítése.

Az órarend és a tantárgyfelosztás elkészítése.

 A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése.

A tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmek előkészítése.

 A nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplése.

 A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése.

Javaslattétel a pedagógusok továbbképzésére.

Az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés.

 Beiskolázási feladatok.

 Az átruházott feladat- és hatáskörök esetében az igazgatóhelyetteseket teljes körű

beszámolási kötelezettség terheli. Az átruházott feladatok és hatáskörök, helyettesek

közötti megosztását a munkaköri leírások tartalmazzák.

 

A kiadmányozás szabályai

Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az igazgató jogosult. Kimenő leveleket csak az igazgatója írhat alá.

Az igazgató akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az igazgató által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek.

Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk:

1. az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mailcím)
2. az irat iktatószáma
3. az ügyintézőneve.

A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni:

1. az irattárgya
2. az esetleges hivatkozási szám
3. a mellékletek száma.

A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és bélyegzővel hitelesíti.

A képviselet szabályai:

A köznevelési intézmény képviseletére az igazgató jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben –meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. Az igazgató a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét.

A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az igazgató helyett történő eljárásra feljogosítanak.

A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki:

1. Jognyilatkozatok megtétele az intézménynevében:

• tanulói jogviszonnyal
• az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával
• munkáltatói jogkörrel összefüggésben.

1. Az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján:

• hivatalos ügyekben
• települési önkormányzatokkal való ügyintézéssorán
• állami szervek, hatóságok és bíróság előtt
• az intézményfenntartó előtt
• intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során
• a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal
• más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az Intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civilszervezetekkel
• az intézmény belső és külsőpartnereivel
• az intézmény székhelye szerinti egyházakkal.

Sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra. Erre az intézményben az igazgató jogosult.

Az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtételére az igazgató jogosult.

Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik.

Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni.

Aláírási-, bélyegzőhasználati jog az intézmény képviseletekor az intézményi bélyegzők használatára az alábbi beosztásban dolgozó alkalmazottak jogosultak (a munkakörükkel összefüggő dokumentumok kiállításakor):

1. igazgató
2. igazgató-helyettes
3. iskolatitkárok
4. osztályfőnökök.

Az osztályfőnökök kizárólag az osztályfőnöki adminisztráció során, az intézmény irodájában, valamint az igazgatói titkárságon használhatják az iskola bélyegzőjét.

5. Az intézmény függőségi kapcsolatai

Az intézmény szervezeti és függelmi kapcsolatait a szervezeti felépítése határozza meg.

Minden szervezeti egység egy vezetővel áll függőségi kapcsolatban. Minden dolgozó csak közvetlen felettesétől kaphat utasítást, és minden vezető csak a közvetlen beosztottainak adhat utasítást. A szolgálati út betartása kötelező. Ez alól kivételt képez az igazgató, aki az intézmény bármely dolgozóját utasíthatja. A szolgálati úttól eltérni csak sürgős esetben (kár- baleset elhárítás, baleset megelőzés) szabad, de ezt utólag közölni kell az illetékes vezetővel.

Az áttanító pedagógus a munkavégzése során azon egység szabályzatait és utasításait köteles betartani, ahol éppen a munkáját végzi.

 

 

6.Az igazgató választásának szabálya

Véleményező nevelőtestületi értekezlet a második ciklusra történő igazgatói megbízás esetén

 

A második ciklusra történő igazgatói megbízás esetében a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67 § (7) bekezdése szerint: Az igazgató kiválasztása  - ha e törvény másképp nem rendelkezik – nyilvános pályázat útján történik. a pályázat mellőzhető, ha az igazgató ismételt megbízásával a fenntartó és a nevelőtestület egyetért. Egyetértés hiányában, továbbá az igazgató harmadik és további megbízási cikluság megelőzően a pályázat kiírása kötelező.

 

A nevelőtestület a véleményezés lebonyolításához elnökből és két tagból álló bizottságot (Előkészítő Bizottságot) választ.

 

Az Előkészítő Bizottság feladata:

• A nevelőtestületi értekezlet időpontjának kijelölése, meghívók kiküldése. Szavazólapok előkészítése.
• Nevelőtestületi ülés lebonyolítása a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltaknak megfelelően.
• Nevelőtestületnek véleményét írásba kell foglalni. Az ülésről jegyzőkönyvet (jelenléti ív) kell vezetni.

 

A nevelőtestületi értekezlet:

 

• Határozatképességéhez a nevelőtestület tagjai kétharmadának jelenléte szükséges.
• Az igazgatónak lehetőséget kell biztosítani, hogy ismételt megbízásával kapcsolatos nevelőtestületi döntés előtt ismertesse elképzeléseit.
• A nevelőtestület véleményét titkos szavazással hozza meg.
• A szavazatszámlálás módja nyílt vagy titkos.

 

 

V. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE, A MŰKÖDÉS RENDJE ÉS BENNTARTÓZKODÁS RENDJE

1. A nevelő – oktató munkát közvetlenül segítő és más közalkalmazottak munkarendje

1. Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az igazgató állapítja meg az intézmény zavartalan működése érdekében.
2. A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az egyes vezetők (igazgató-helyettes) tesz javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, módosítására és a közalkalmazottak munkáltatói hatáskörben meghatározott szabadság részének kiadására.
3. A pedagógiai munkát segítők foglalkoztatása az intézmény székhelyén kívül valamennyi telephelyen történhet.

3. Pedagógusok munkarendje

1. A pedagógusok munkarendje és benntartózkodását az alábbi dokumentumok tartalmazzák:

• órarend
• tantárgyfelosztás
• éves munkaterv
• ügyeleti terv
• munkaköri leírások.

1. A pedagógusok jogait és kötelességeit a jogszabály rögzíti. A pedagógus munkakörbe tartozó feladatok leírását a túlórák és megbízások pénzügyi vonzata miatt a közalkalmazotti szabályzat, valamint a vonatkozó jogszabályok tartalmazzák.
2. A törvény szerint a nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő illetve a nevelő – oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll.
3. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató-helyettes, az intézmény órarendjének (foglalkozási rendjének) függvényében az ügyeleti rendtartalmazza.

A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni.

1. A pedagógus köteles 15 perccel a tanítási, foglalkozási beosztása előtt a munkahelyen (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyszínén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7,30 óráig köteles jelenteni az igazgatónak vagy helyettesének, hogy helyettesítéséről intézkedhessenek. A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az igazgató-helyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást (ez alól a rendkívüli okból történt hiányzás pl. hirtelen megbetegedés, családi tragédia, stb. jelenthet kivételt).
   1. Egyéb esetben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató-helyettes engedélyezi.
   2. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni.
   3. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő – oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az igazgató, adja az igazgató-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.

4. Az intézmény tanulóinak munkarendje

Az intézményi rendszabályok (házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok és a beosztott tanulók ügyelnek. Az ügyeleti rend megszervezése az általános iskolában az igazgató-helyettes feladata.

5. A tanév helyi rendje

A tanév rendjét minden tanévben az aktuális miniszteri rendelet szabályozza. A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be.

A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg az éves munkatervben.

Ennek megfelelően az alábbiakról dönt:

1. a nevelő – oktató munka lényeges tartalmi változásairól
2. pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól
3. az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról
4. a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról
5. a vizsgák rendjéről
6. a tanév tanórán kívüli foglalkozásairól
7. az éves munkaterv jóváhagyásáról
8. a házirend módosításáról
9. beiskolázási tervről.

Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) történő felkészülés során fontos szempont, hogy a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, képességeket és a rátermettséget figyelembevevő terhelés érvényesüljön.

Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötele.

Az iskolai ünnepeket és a tanítás nélküli munkanapokat az iskola mindenkori éves munkaterve tartalmazza. A tanítás nélküli munkanapok számát jogszabály határozza meg.

A tanítás nélküli munkanapok közül egy nap a diákönkormányzatot illeti, e nap programját a DÖK vezetése határozza meg.

A tanév rendjét, az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

6. A tanítási (foglalkozási) órák, óraközi szünetek rendje, időtartama

 

Munkarend:

1. Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 7:00 órától 18:00 óráig tart nyitva.
2. Az intézményegység hivatalos munkaideje tanítási napokon: 8:00 órától 16:00 óráig tart.
3. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató adhat engedélyt eseti kérelmek alapján.
4. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az igazgató által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani.
5. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva.
6. Az oktatás és nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben, az alábbiak szerint:

• a napi tanítási idő 8:00 órától 16:00 óráig tart
• indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el
• a tanítási órák időtartama 45 perc
• az első tanítási óra reggel 8:00 órakor kezdődik.

1. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra csak az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és a helyettes tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza.

Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra:

Az intézmény nyitva tartása reggel 7⁰⁰ – 18⁰⁰ óráig tart munkanapokon hétfőtől-péntekig. Az intézmény ebben az időben tanulófelügyeletet biztosít.

1. Reggel: 7:30 órától 14:00 óráig ügyeletes pedagógus látja el a tanulók felügyeletét.
2. Délután: 14:00 órától 16:00 óráig a napközis és tanulószobás pedagógus látja el a tanulók felügyeletét.
3. A tanítási órák közötti szünetekben a pedagógusok ügyeletet tartanak az ügyeleti beosztás szerint.
4. A tanítók valamennyi szünetet a tanulók között töltik.
5.  Idegen személy az iskola nyitvatartási ideje alatt csak az ügyeletes vagy valamely iskolai dolgozó jelenlétében tartózkodhat.
6.  Az intézménybe járó tanulók az órarendjükben szereplő utolsó tanítási óra után legkésőbb 10 perccel elhagyják az iskolaterületét.
7.  Az épületek bejárati ajtóit, minden ablakot, az utcakaput a nyitva tartási időn kívül zárva kell tartani. Ezért felelős az épületeket záró hivatalsegéd.
8.  A tanulószobai foglalkozás a tanítási órák befejeztével kezdődnek.

A tanítás nélküli munkanapokon akkor kell tartani gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább 15 tanuló számára – alapos indokok alapján – igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rendtartalmazza.

Az intézmény munkarendje

1. Az intézmény - tanítási időtől független – hivatalos munkaideje:

• Hétfőtől– péntekig: 8:00 órától 16:00 óráig.
• Intézmény nyitvatartási ideje: 7:00- 18:00 óráig.

1. A technikai dolgozó (hivatalsegéd) munkaideje:

• Hétfőtől –péntekig:

-        Ügyeletes dolgozó:7:00- 13:00 és 16:00-18:00

-        Egyéb: 10:00- 18:00.

7. Egyéb, a munkarenddel összefüggő szabályok:

1. A kötelező orvosi vizsgálatok az igazgató által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást ne zavarják.
2.  Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltik, vigyázva saját és társaik testi épségére.
3.  Az óraközi szünet rendjét ügyeletes tanárok felügyelik. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, illetve a diákok egyetértésével.
4.  A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét – a munkaközösség-vezetők javaslata alapján – munkaterv rögzíti.
5.  A tanuló tanítási idő alatt csak az osztályfőnöke vagy az igazgató, illetve helyettese engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Az iskolában tartózkodás további rendjét az iskolai rendszabályok határozzák meg.
6.  Törvényi kötelezés alapján az intézménynek gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről a tantermekben, az iskola folyosóin, a tornateremben, a sportcsarnokban és az ebédlőben. A felügyelet ellátása a pedagógusok munkaköri kötelessége. A beosztást a szükségletnek megfelelően az igazgató / igazgató - helyettes készítik el. Az ügyeleti rend, gyakorlati megvalósítását, a felügyelő nevelők munkáját az iskolavezetés ellenőrzi.

Az általános iskolában a tanítási idő alatt egyetlen tanuló sem tartózkodhat felügyelet nélkül. Az órarend szerint kötelező tanítási órák, és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel.

 

Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni alábbi időszakokra:

1. reggel 7:30 órától 14:00 óráig pedagógusok
2. délután 14:00 órától 16:00 óráig a foglalkozást tartó pedagógus
3. délután 16:00 órától 16:30 óráig az ügyeletre kijelölt pedagógus közalkalmazott látja el a tanulók felügyeletét.
4. reggel 7:00 órától 18:00 óráig az intézmény nyitva tartása alatt igény szerint felügyeletet biztosítunk.

A tanítás nélküli munkanapokon akkor kell biztosítani gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulóinak többsége igényli. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza.

8. A pedagógusok jogai és kötelességei

A pedagógusok jogait és kötelességeit a törvény rögzíti. A nevelési - oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje:

1. a kötelező órákból
2. a nevelő - oktató munkából, azzal összefüggő órán kívüli feladatokból
3. az adminisztratív feladatokból
4. a tanórákra illetve a tanulókkal összefüggő szakfeladatokra való felkészülési időből áll.

A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése.

A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi azzal a megkötéssel, hogy köteles munkakezdése előtt 15 perccel a feladat végzésének helyén megjelenni.

A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy használatra megkapja a munkájához szükséges informatikai eszközöket. /laptop, pendrive, stb./ Az eszköz átadását/átvételét dokumentálni kell.

9. A közoktatási intézménnyel közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére az intézmény látogatása:

A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel.

Az intézmény a zavartalan működés, a vagyonvédelem, valamint a tanulók, és alkalmazottainak biztonsága érdekében szabályozza a belépés és benntartózkodás rendjét mindazon személyek esetében, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel. Azok a személyek, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel, csak az igazgatójának, vagy helyettesének engedélyével és ellenőrzése mellett tartózkodhatnak az intézményben.

A be- és kilépés szabályai:

1. Tanítási idő alatt a belépni szándékozó idegenek (vendégek) kulturált eligazítását az ügyeletet ellátók segítik.
2. Hétvégén, ünnepnapokon és tanítási szünetekben (a kijelölt ügyeleti napot kivéve), csak az igazgatójának külön írásos engedélyével lehet idegeneknek az intézmény területén tartózkodnia.
3. Az intézmény belépést biztosít tanítási időben, fogadóórák, szülői értekezletek, szülői választmányi ülések, meghatározott iskolai rendezvények (évnyitó, évzáró, ballagás, nyílt nap) esetén a szülőknek, meghívott vendégeinek.
4. Belépést biztosít továbbá mindazon szerveknek, személyeknek, akiknek meghatározott időpontra és időtartamra szerződés biztosítja a benntartózkodást.
5. Rendkívüli esemény, baleset esetén haladéktalanul biztosítja az értesített szerv (ek) képviselőjének belépését az intézménybe.
6. Az intézmény megtagadja a belépést és a benntartózkodást mindazon személyek esetében, akik engedély nélküli ügynöki, értékesítési, propaganda, vagy egyéb tevékenységet kívánnak folytatni az intézményben, illetve azoktól, akik nem jogosultak a belépésre.

Az intézményben való tartózkodás szabályai

1. Az intézménybe lépő idegenek, vendégek csak a belépéskor megjelölt helyen, személynél tartózkodhatnak.
2. A szülők, vendégek fogadása egy adott rendezvény, program esetén az erre kijelölt helyen történik.
3. Tanítási órák látogatására az igazgatója, vagy a helyettese adhat engedélyt.
4. Az intézményben tartózkodó idegenek (vendégek, javítási, karbantartási munkát végző szakemberek) esetében gondoskodni kell arról, hogy lehetőség szerint ne zavarják meg az oktatómunka rendjét.
5. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend vonatkozó előírásainak megismerése és megtartása mindazoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatai megvalósításában, illetve igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit.
6. Az intézmény helyiségeinek, eszközeinek használatát az iskolával jogviszonyban nem állók részére bérleti szerződésben kell szabályozni (pl. termek bérbeadása),
7. Osztálytalálkozókon a felügyeletet az épületekben kijelölt dolgozó látja el.

10. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje

1. Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületekre a nemzeti színű zászló elhelyezése kötelező, és ezen kívül lehetőleg az uniós zászló elhelyezését is meg kell oldani.

Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:

• a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért
• az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért
• az energiafelhasználással való takarékoskodásért
• a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért.

1. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják.

Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A továbbiakról a házirend rendelkezik.

1. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.
2. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott termeket zárni kell.
3. A dolgozók kártérítési felelősségét a Munka Törvénykönyve, illetve a közalkalmazotti tanács szabályzatának melléklete tartalmazza.
4. A tantermek, szaktermek, tornaterem, sportcsarnok, sportudvar használati rendje, balesetvédelmi előírásai a házirend mellékletében szabályozottak. A szabályzatokat évente felül kell vizsgálni, s azokat a tanulók tájékoztatása érdekében hozzáférhető módon kell elhelyezni.
5. Az intézmény folyosóit, helyiségeit csak rendeltetésüknek megfelelően, arra a célra lehet használni, amelyre azt kialakították. A rendeltetéstől kivételes esetben eltérő használathoz az iskola igazgatójának előzetes engedélyére van szükség.
6. Az iskola tanítási célra használt helyiségeit zárva kell tartani tanítási időn kívül. A termekben tanuló csak felügyelő tanár jelenlétében tartózkodhat. Tantermet, foglalkoztató helyiséget úgy bezárni, hogy ott személyek tartózkodnak, szigorúan tilos!
7. A tantermek, a szaktantermek, a tornaterem, a sportudvar tanórán kívüli, mások számára történő hasznosításáról az iskola igazgatója által aláírt szerződésben kell rendelkezni, meghatározva a külső személyek által történő igénybevétel idejét, rendjét és módját, a szolgáltatásért fizetett térítési díjat.
8. Az iskolai könyvtárakat a tanulók a könyvtári tanórák kivételével minden tanítási napon igénybe vehetik. Az iskola pedagógusai részére a könyvtár folyamatosan nyújt szolgáltatásokat.
9. A tantermekben elhelyezett, illetve a testület tagjának iskolai használatra kiadott berendezések igénybevétele (magnetofon, videó, írásvetítő, televízió, videokamera stb.) iskolán kívül írásbeli kérelem alapján igazgatói engedéllyel, egyeztetve az adott eszközért az anyagilag felelős nevelővel, munkaközösség-vezetővel elismervény ellenében lehetséges.
10. Iskolán belül, oktatási célokra a berendezéseket, audiovizuális és egyéb eszközöket mindenki felelősen használhatja. A videokamera működtetése, iskolai rendezvényeken felvétel készítése a tantestület, az iskolavezetés, illetve a diákmozgalom felkérése alapján történik a testület ahhoz értő, az igazgató által felkért és megbízott tagja által. A berendezéseket az iskolában, erre kijelölt helyen kell tartani.

VI. A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS

1. Az iskolában működő szervezeti egységek

Kékcsei Arany János Általános Iskola

Az igazgató felel az intézményben működő évfolyamok rendeltetésszerű működéséért, a vezetői feladatok szakszerű ellátásáért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, valamint a tanulói jogviszony létesítésével és megszűntetésével kapcsolatos jogosítványokat. Irányítja a személyzeti munkát.

A igazgató-helyettes szervezi meg az általuk irányított területek feladatainak végrehajtását, felelnek az ott folyó munkáért. A közalkalmazotti jogviszony létesítésénél és megszüntetésénél véleményezési jogot gyakorol.

Az igazgató-helyettes részt vesz a nyugdíjazások előkészítésében, az üres álláshelyek betöltésére irányuló pályázatok meghirdetésében, elbírálásában. Figyelemmel kíséri az illetmény előmeneteli rendszerrel kapcsolatos feladatokat, nyilvántartást vezet a közalkalmazottakról és az őket megillető juttatásokról, a pedagógusok továbbképzéséről, mindezekről folyamatosan konzultációt folytatnak az igazgatóval.

Az igazgató az éves munka értékelése után, a feladatok meghatározásával egy időben áttekintik a munkaköri leírásokat, és ha szükséges, végrehajtják a változtatásokat, esetleges feladat-átcsoportosításokat.

2. A vezetők közötti kapcsolattartás rendje és formája

Az iskola igazgatója közvetlenül irányítja a pedagógiai tevékenységet.

A nevelőtestületi értekezletet össze kell hívni, ha azt az igazgató, a helyettes, továbbá ha nevelőtestület egyharmada kéri. Ha a szülői szervezet, az iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt.

Az iskolai vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul:

1. a mindennapos szóbeli kapcsolattartás formájában
2. a heti rendszerességgel megtartott vezetői értekezleteken
3. az alkalmanként egy adott téma megvitatására összehívott vezetői és kibővített vezetői megbeszéléseken
4. az igazgató és az igazgató-helyettesek munkanapokon történő meghatározott rend szerinti benntartózkodása során
5. az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken.

A felsoroltakon kívül az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök a munkatervben meghatározott időpontokban tartanak közös értekezletet. Ezek biztosítják a rendszeres információcserét az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök között.

 

VII. AZ INTÉZMÉNY NEVELŐTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK

1. Az intézmény nevelőtestülete:

1. A nevelőtestület – a nevelési – oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagjai a nevelési – oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottai.
2. A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, ill. a nevelő-oktató munka tekintetében véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

Döntési jogköre:

1. a pedagógiai program módosításának elfogadása
2. a szervezeti és működési szabályzat módosításának elfogadása
3. a munkaterv, a tanév rendjének meghatározása
4. a nevelési-oktatási intézmény munkáját, valamint átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása
5. a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus (ok) kiválasztása
6. emeltszintű képzést biztosító osztályok illetve csoportok, új képzési formák indítása, illetve megszüntetése
7. iskolaszerkezet megújítása
8. döntés a tanulók súlyosabb fegyelmi ügyeiben
9. az iskolai házirend elfogadása
10. a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása
11. a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása
12. az igazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása
13. szülőkkel való kapcsolattartás rendje.

Véleményezési jogköre:

1. az intézmény magasabb vezetőjének megbízása
2. az igazgató-helyettes megbízása előtti véleményezés
3. az iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésben.

2. A nevelőtestület értekezletei

A tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja:

1. Tanévnyitó-, tanévzáró értekezlet.
2. Félévi és év végi osztályozó értekezlet.
3. Félévi értékelő, pedagógiai értekezlet.
4. Havi, operatív megbeszélések.
5. Rendes és rendkívüli nevelési értekezlet.

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megoldására, amennyiben a nevelőtestület tagjainak 1/3-a, valamint az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. Ha az iskolai szülői szervezet, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület értekezletein emlékeztető jegyzőkönyv, illetve a nevelőtestület hatáskörében született állásfoglalásról, döntésről határozat készül.

A jegyzőkönyv tartalmazza:

1. Az értekezlet helyét, idejét, megnevezését.
2. A jelenlévők nevét.
3. A távolmaradók névsorát, számát, a távolmaradás okát.
4. Határozatképesség megállapítását.
5. Az értekezleten tanácskozási joggal résztvevők névsorát.
6. Az elfogadott napirendet.
7. A jegyzőkönyvvezető, hitelesítők (2 fő) személyét, munkakörét.
8. Napirendenként az előadó és a felszólalók nevét.
9. A kérdéseket, a hozzászólások lényegét.
10. A hozott határozatokat.
11. Szavazás esetén annak számszerűeredményét.
12. A jegyzőkönyv vezetőjének és a hitelesítők aláírását.
13. A jegyzőkönyv elkészítéséről az igazgató gondoskodik.
14. A tantestület értekezleteinek jegyzőkönyvét, a jegyzőkönyvvezető az igazgató gondoskodik, és két hitelesítő írja alá.
15. Az értekezletekről két példányban kell jegyzőkönyvet készíteni, ebből az eredeti példányt az irattárban kell elhelyezni, a másolatot meg kell küldeni a fenntartórészére.
16. Az értekezletek jegyzőkönyvei nyilvánosak.

3. A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és az intézmény állandó bizottságai

1. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott ideig működő vagy alkalmi – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásból eljár.
2. Az intézmény nevelőtestülete (feladatkörének részleges átadásával) a következő állandó bizottságot hozta létre az alábbi feladat- és hatáskörrel valamint jogosultságokkal.

A Fegyelmi Bizottság

Feladata:

1. a házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálása
2. tárgyilagos döntés meghozása.

Tagjai:

1. az igazgatója, vagy helyettese
2. az érintett tanuló osztályfőnöke
3. a fegyelmi ügyben független pedagógus
4. a tanuló által felkért pedagógus
5. a diákönkormányzat képviselője.

4. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás, valamint a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai.

Ezeket a szabályokat kell alkalmazni az iskolával tanulói jogviszonyban állókra, a tanulói jogviszonyukból fakadó kötelezettségük vétkes megszegése és/vagy az iskolának okozott kár megtérítésének megállapítása során. A tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál.

Fegyelmi eljárást kezdeményezhet:

1. az igazgató
2. az igazgató-helyettes
3. az osztályfőnök az osztálya tanulója ellen
4. a szaktanár.

Amennyiben a fegyelmi eljárást nem az osztályfőnök kezdeményezte, a fegyelmi eljárás kezdeményezője köteles arról az osztályfőnököt haladéktalanul értesíteni.

Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el.

A fegyelmi eljárás megindításáról az igazgató három hónapon belül dönt, amelyet határozat formájában írásba kell foglalni.

A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

A fegyelmi eljárás lefolytatásáért az iskola tanulói fegyelmi bizottsága felelős, amelynek mindenkori elnöke az igazgató-helyettes.

Amennyiben a bizottság elnöke úgy ítéli meg, hogy lehetőség van eredményes egyeztető tárgyalásra, akkor kezdeményezheti annak megindítását. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatására lehetőség van, arról a fegyelmi bizottság vezetője írásban tájékoztatja a kötelességszegéssel gyanúsított tanulót (kiskorú tanuló esetén a szülőt), az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére.

A tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő - az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást folytatni kell. Amennyiben a kötelességszegés már legalább harmadik esetben ismétlődik ugyanannál a tanulónál, a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.

Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

Az egyeztető eljárás vezetője a fegyelmi bizottságnak az a tagja, akit mindkét fél elfogad. Személyét az igazgató közreműködésével jelölik ki. Szükség esetén az oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője is felkérhető az egyeztetés levezetésére.

Az egyeztető eljárás részletes iskolai szabályai az alábbiak:

Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az igazgató tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket.

Az egyeztető eljárás lefolytatására az igazgatója olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalásfeltételei. Az egyeztetéssel megbízott pedagógus az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. Az egyeztetést vezetőnek és az igazgatójának arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás, lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon.

Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá.

Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.

Amennyiben egyeztető tárgyalásra nem kerülhetett sor vagy az nem vezetett eredményre, akkor a fegyelmi eljárást le kell folytatni, kivéve, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja.

A fegyelmi eljárást az intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásai szerint folytatja le.

A fegyelmi bizottság állandó tagjai a tanulói fegyelmi ügyekről nevelőtestületi értekezleten kötelesek tájékoztatást adni!

A fegyelmező eszközök alkalmazása, illetve a fegyelmi eljárás lefolytatása csak a közoktatási törvényben és rendeletekben rögzített felhatalmazás és keretek között történhet, nem veheti át a nyomozó hatóságok büntető eljárási törvényben meghatározott nyomozati szerepét.

Bűncselekmény alapos gyanúja esetén az igazgató, tagintézmény-vezetők szükséges esetben az érintett pedagógus kötelessége az illetékes hatóságok értesítése, jegyzőkönyv felvétele, az esetleges bizonyítékok védelme.

 

 

 

 

5. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

1. A törvény szerint a nevelési – oktatási intézmény pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési – oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez.
2. Az intézmény szakmai, a nevelőtestület által átruházott munkaközösségeinek jogköre:

A szakmai munkaközösség tagjai munkaközösség-vezetőt jelölnek, akit az igazgató bíz meg a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására.

1. A szakmai munkaközösségek összetétele, konstrukciója rugalmasan alakítható az intézmény működési sajátosságainak, a belső feladatmegosztásnak megfelelően. Az iskola vezetősége az aktuális munkatervben teszi közzé az adott tanévben működő szakmai munkaközösségeket.

A szakmai munkaközösségek tevékenysége:

A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai:

1. javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő – oktatómunkát
2. fejlesztik a szakmai, tantárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat
3. végzik a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, lebonyolítását, ezek elbírálását, valamint az eredmények kihirdetését
4. kialakítják az egységes követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét
5. a tankönyvlista alapján javaslatot tesznek a következő tanév tankönyvrendelésére
6. támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai:

1. összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját
2. irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért
3. módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató foglalkozásokat (tanórákat) szervez, segíti a szakirodalom felhasználását
4. véleményezi és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak tanmeneteit
5. javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre
6. ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét, intézkedést kezdeményez, javaslatot tesz az igazgatónak
7. állásfoglalásaival képviseli a munkaközösséget az igazgatósága előtt és az iskolán kívül
8. összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az igazgató részére
9. állásfoglalása, javaslata, vélemény-nyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait.

A munkaközösség-vezetők munkaközösség-vezetői pótlékban részesülnek, s heti 2 óra kedvezményben.

Kibővített iskolavezetőség:

Feladat és hatáskör:

1. a pedagógiai program elkészítésében valórészvétel
2. egy adott időszak nevelő – oktató munkájának értékelése, feladat meghatározás
3. jutalmazásra, kitüntetésre való felterjesztés, illetve iskolai szinten jutalmazás
4. az igazgató kérésére a mindenkori feladatok áttekintése.

 

A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásuk rendje

- Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek.

- A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt, közös megbeszélésen egyeztetik az adott tanévre tervezett feladataikat, különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire:

- a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések,

- iskolán belül szervezett bemutató órák, továbbképzések,

- iskolán kívüli továbbképzések,

- a tanulók számára szervezett tanulmányi, kulturális és sportversenyek,

- az iskolai munkatervben meghatározott rendezvényeken való együttműködés.

- A szakmai munkaközösségek vezetői az iskolavezetőség ülésein rendszeresen tájékoztatják

egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken

belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről.

- A szakmai munkaközösségek éves terv szerint részt vesznek az intézményben folyó szakmai

munka belső ellenőrzésében

- A munkaközösség-vezetőknek rendszeres konzultációs kötelezettségük van az iskolai

nevelő – oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás érdekében.

- A munkaközösség-vezetők negyedéves gyakorisággal kötelesek beszámolni a végzett

munkáról.

- A munkaközösség vezetője az igazgató megbízására szakmai ellenőrző munkát,

óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetőségének.

 

6. A nevelőtestület csoportjai

Az intézmény közösségei, kapcsolata egymással és a vezetéssel

1. A óvoda-iskola átmenetet segítő munkacsoport:

• Az óvodás korú tanulók iskolába való kerülésének elősegítése
• DIFER mérés megszervezése
• Közös programok szervezése.

1. Általános iskola - középiskola átmenetet segítő csoport:

• A továbbhaladás feltételeinek biztosítása
• Szülőknek, tanulóknak közös tréning tartása, közös megállapodás a továbbtanulás irányáról
• Szakmaismertetések
• Pályaválasztási kiállításon, nyílt napokon való részvét elbiztosítása
• Helyi, környékbeli üzemek, szolgáltatók munkájának megismertetése.

1. Mérési munkacsoport:

• DIFER és a kompetenciamérések eredményeinek elemzése, a nevelőtestülettel történő megismertetés.

VIII. AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI, VALAMINT A KAPCSOLATTARTÁS

FORMÁI ÉS RENDJE

1. Az iskola közösség

Az alkalmazotti, szülői és tanulói közösségek összessége.

2. Az alkalmazotti közösség

Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló technikai, adminisztratív dolgozókból áll.

3. A szülői munkaközösség

1. Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az igazgatóságához.
2. Az SZMK-t az igazgató a munkatervben rögzített időpontokban illetve szükség esetén hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait.
3. Az SZMK elnöke közvetlen kapcsolatot tart az igazgatóval, és tanévenként egyszer beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösségtevékenységéről.
4. Nevelési év rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülői szervezet
5. (közösség) véleményét is.
6. Az első tanítási óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdéséhez az iskolai szülői szervezet (közösség) egyetértése is szükséges.
7. A szülői szervezetek véleményezési jogkört gyakorolnak még az SZMSZ szülőket érintő rendelkezéseiben, a pedagógiai program és módosításának véleményezésében, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában.
8. A szülői munkaközösség véleményezési jogot gyakorol:

• a Szervezeti és Működési Szabályzatnak
• a gyermekek fogadásának
• a vezető és a szülői munkaközösség közötti kapcsolattartás módjának
• az ünnepélyek megemlékezések rendjét szabályozórészeinek
• a Házirend megállapításában
• a szülőket anyagilag is érintő ügyekben
• a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában
• az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában
• a munkatervnek a szülőket is érintő részében.

A szülői értekezletek rendje:

1. Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként minimum 2, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök (csoportvezető) vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják az osztályban (csoportban) oktató-nevelő új pedagógusokat is.
2. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.
3. Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal.

4. A nevelőtestület

1. Az iskolában folyó pedagógiai munka összehangolása érdekében az iskola egészét érintő ügyekben a pedagógusok rendszeresen - havonta- egy-egy alkalommal nevelőtestületi értekezletet tartanak. Ez lehet délutáni, hosszabb időtartamú megbeszélés.  Rendkívüli esetben rendkívüli értekezletet tart.
2. Az iskola valamennyi alkalmazottját érintő döntések meghozatala, az iskola működésével kapcsolatos gondok, problémák megvitatása céljából szükség szerint valamennyi alkalmazott részvételével a törvényi előírások szerint alkalmazotti értekezletet kell tartani.
3. Az iskolában egységes nevelőtestület működik. A tagintézményekben működő testületi értekezleteken tanácskozási és szavazati joggal részt vesz az iskola igazgatója.
4. Nevelőtestületi értekezleten történik a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanuló osztályozó vizsgára bocsátása. (A magatartás és szorgalom minősítését, értékelését az osztályfőnök végzi - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével.)
5. A nevelőtestületi értekezleteket az igazgató, megbízása alapján helyettese vezeti. Az értekezletről, annak döntéseiről jegyzőkönyvet kell készíteni.
6. A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározott kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

A nevelőtestület minősített többségi szavazással dönt az alábbi kérdésekben:

1. a pedagógiai program elfogadása
2. az SZMSZ és a házirend elfogadása
3. a tanév munkarendjének elfogadása
4. átfogó értékelések és beszámoló kelfogadása
5. a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása
6. a tanulók fegyelmi ügyeiben valóeljárás
7. a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása
8. a diákönkormányzat működésének jóváhagyása
9. saját feladatainak és jogainak részleges átruházása
10. A nevelőtestület titkos szavazással dönt az alábbi kérdésben: az igazgatói programok szakmai véleményezése.

Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül.

5. A diákönkormányzat

A tanulók, a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A felkért nagykorú személyt az éves közgyűlésen kell – hozzájárulásával – megválasztani. A diákönkormányzat járhat el a nevelési – oktatási intézmény egészét érintő ügyekben.

A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt:

1. saját működéséről
2. a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásról
3. hatáskörei gyakorlásáról
4. egy tanítás nélküli munkanap programjáról
5. az iskolai diák önkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről.

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve annak mellékleteit képező szabályzataival. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola egyébként rendeltetésszerű működését.

A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, a diákönkormányzat jogait nem korlátozhatja.

Egyetértési jog:

1. az iskolai tanulók tankönyvtámogatásának megállapításánál
2. az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor
3. az iskolai házirend elfogadásánál
4. a tanulók szociális juttatásainak elosztási kérdéseiben
5. ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásánál
6. az első tanítási órát - az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével - legfeljebb negyvenöt perccel korábban meg lehet kezdeni
7. az ünnepélyek, megemlékezések rendjének, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok megállapításánál
8. a diák önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáját és rendjét, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) érintőkérdésekben
9. a diákönkormányzatok részére biztosított helyiségek kijelölésében, használati rendjének megállapításában, használati jogának megvonásában
10. a mindennapi testedzés formáit és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáit és rendjét érintőkérdésekben
11. mindazokban a kérdésekben, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni minden olyan esetben, amikor a szabályozás tanulói jogviszonnyal összefüggő kérdést rendez.

Véleményezési jog:

1. a tankönyvrendelés elkészítésénél
2. az iskolai és kollégiumi munkaterv elkészítésénél
3. hit-és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásánál
4. az iskolai minőségirányítási program elfogadásánál
5. valamennyi nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos kérdésben
6. valamennyi tanulókkal kapcsolatos kérdésben
7. a tanulók fegyelmi eljárásánál
8. a tanulók által választható tantárgyakról
9. a tanulók nagyobb közösségét érintőkérdéseknél
10. a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához
11. a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez
12. az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, meghatározásához
13. a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásá